Kétezer éve eltűnt római erődítményre bukkantak Ausztriában
Ausztriában, Stein falu közelében tárultak fel annak a római kori településnek a nyomai, amelyet a kutatók nagy valószínűséggel a kétezer éve eltűnt Claudiviummal azonosítanak. A lelőhely a dunai limes németországi–ausztriai–szlovákiai szakaszán fekszik; ezt a vonalat öt éve vette fel az UNESCO a világörökségi listára. A Római Birodalom teljes, mintegy hatezer kilométeres határvonalát a szervezet a Római Birodalom határai sorozat részeként kívánja védeni. A Duna-menti limes a németországi Bad Göggingtől a szlovákiai Izsáig tart, és egykor Németországtól Romániáig követte a folyót.
2015 óta több kutatócsoport az Enns és St. Pantaleon-Erla közötti, nagyjából tíz kilométeres sávot vizsgálja, amely a római Noricum tartomány északi határát alkotta. A feltárt település mintegy 62–74 hektáros, gondosan tervezett utcahálózattal, lakónegyedekkel és egy nyolcezer nézőt befogadó amfiteátrummal. Kr. u. 80 körül katonai helyőrség mellett alapították, körülbelül egy évszázaddal később pedig pusztítás jelei nélkül elhagyták. Claudius Ptolemaiosz második századi koordinátái és egy északról befolyó folyó leírása illik a helyszínhez; ez lehet az Aist, amely a közelben torkollik a Dunába. A Claudivium név Kr. u. 180 után eltűnik a forrásokból.
Osztrák régészek három éven át földradarral és magnetometriával térképezték fel a felszínről nem látható utakat. Valószínűleg dunai átkelő is volt itt; körülbelül hat kilométerre nyugatra feküdt Lauriacum, a mai Enns. A település tehetős lehetett: amfiteátruma nagyjából a carnuntumi méretű, mintegy 640 érmét és északnyugaton nagy temetőt találtak. Marcus Aurelius 180-as halála és Commodus békéje után, a 166–180-as markomann háborúk lezárultával Róma a védhetőbb Lauriacumba összpontosította erőit, és feladta Steint. A név azonban bizonytalan marad, mert a helyszínen nem került elő Claudiviumot említő felirat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔