Szibériai sírban 2800 éves kannabisznyomok – a legkorábbi ismert bódító használat egyik jele
Dél-Szibériában, az Uyuk-völgyi Tunnug 1 lelőhelyen – ahol 2017 óta folyik feltárás – egy monumentális sírhalomban több mint ezer kannabiszmagot és megőrződött emberi hajszálakat találtak. A magok radiokarbonos kormeghatározása szerint a lelet nagyjából 2800 éves, és a kutatók szerint legalább 300 évvel korábbra teheti a kannabisz bódító célú használatának eddig ismert bizonyítékait. A terület a szkíták korai kultúrájához kötődik; a sírban fegyverek, lószerszámok és állatábrázolások is előkerültek. A német, orosz, svéd és svájci kutatókból álló csapat szerint a magokat tudatosan helyezhették a temetkezésbe. Gino Caspari, a Berni Egyetem régésze kiemelte: ritka, hogy ugyanott növényi maradványok és olyan emberi lágyszövet is fennmaradjon, amelyben a növény aktív vegyületei kimutathatók. Azt nem sikerült megállapítani, hogy a kannabiszt elszívták vagy elfogyasztották. Volker Auwaerter, a Freiburgi egyetemi klinika igazságügyi toxikológusa szerint a hajszálak a sírban lévő növényi anyaggal való érintkezés miatt is szennyeződhettek, ezért a fogyasztás nem egyértelmű; a kannabiszt olajnak vagy rostnak is használhatták. Elisa Guerra Doce, a Valladolidi Egyetem kutatója viszont a toxikológiai hajszálelemzést a régészetben bevett, alkalmas módszernek tartja.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔